Kezdhetném ezt a cikket azzal, hogy milyen paramétereknek kell egy külső nyílászárónak megfelelni. De valójában csak nagyon kevesen foglalkoznak vele, persze fontos, ha egzakt módon akarjuk meghatározni, mit tud az egyik, illetve a másik termék. De mégis ritkán nézzünk ezeknek a mélyére.
Ma a piacon található nyílászáróknak három fő csoportja van:
- Műanyag nyílászárók
- Fa vagy fa alumínium nyílászárók
- Alumínium nyílászárók
Persze léteznek más anyagból készült nyílászárók (pl. acélprofilos), de ezekre ritkán van igény és kevesen is gyártják.
Mikor, melyiket válasszuk?
Ez nem egy egyszerű kérdés. Azt látom az interneten, hogy legtöbbször a saját termék felé hajlik a kéz. Természetes, hogy mindenki a maga termékéről csak a legjobbat fogja mondani. De akkor hol az igazság? A vevő mi alapján fog dönteni?
Hallomás, vagy meggyőződés alapján. Legtöbbször e szerint döntenek.
De valójában mindegyik szerkezetnek megvan a helye a piacon. Másra valók a műanyag, a fa, vagy az alumínium szerkezetek.
Az utóbbi években egyre népszerűbb, bizonyára az ára miatt. Persze ebben is van szóródás. Egyszerű vele ablakot gyártani. Mivel a megvásárolt profilt csak le kell darabolni, a kereteket összehegeszteni, a vasalatok furatait kialakítani, szerelvényezni, üvegezni és már szállítható is az ablak. Persze nem ennyire egyszerű, de ha egy ablakhoz reggel hozzákezdenek az már délutánra kész is lehet.
De a vevőt ez igazán nem érdekli, a végeredményt nézi. Az a lényeg, mit kap. Egy PVC (PoliVinil-Clorid) profilt, amiben egy acél merevítés van. Ez tudja fogadni a vasalatokat vagy szerelvényeket, a különböző betéteket pl. üveg, műanyag szigetelő betét és bármi mást.
Mik az előnyei:
– Az ár mindenképp, a többi anyaghoz képest. ez árban a legalacsonyabb.
– Tartós, időtáló felület. Azt szokták írni: „Gondozásmentes”, ez igaz is a felületre, amit ér eső, nap, szél, hó. Ma már látható, hogy 20-30 éves nyílászárók is jó állapotban vannak, nem a műanyag profil megy igazán tönkre az idők folyamán.
Hátrányai:
-Közel nem olyan szilárd a szerkezet, mint a többi. Ezért tesznek acél merevítést a profilba. A PVC 80˚C-nál már kezd olvadni, 130˚C-nál megindul a lebomlás. Nem véletlen, hogy a sötét színű profiloknak kisebb a megengedett legnagyobb gyártási méretük. A nyári nap melege 60-70 ˚C is melegítheti a profilt.
-Gyengébb hőszigetelés. Azt, hogy egy műanyag szerkezet jól szigeteljen, elengedhetetlen a megfelelő minőségű és vastagságú profil kialakítás. A műanyag ablakok elterjedésekor megindult a kamra háború. Azon versenyeztek a gyártók, hogy a profilban mennyi kamrát tudnak elhelyezni. Mivel ezek a légkamrák adják a profil hőszigetelő képességét. De minél több a kamra, annál kisebb acélmerevítő fér el a szerkezetben. Azaz csökken a szilárdság. Meg kellet találni az arany középutat. Ami most úgy néz ki, hogy egy 70mm szerkezetben 5 kamra van és hozzá az acél merevítés, 80mm feletti szerkezetekbe már 6-7 kamrát is bele tudnak szerkeszteni. Amin még elgondolkodni sem szabad, azok a régi 3 kamrás szerkezetek, ezek lakóépület szigetelésére alkalmatlanok, melléképület garázs, fészer, beépítésénél jöhetnek csak szóba.
Itt kell megemlíteni a tok és a szárny kapcsolatát, mivel fontos a jó záródás, ha jó szigetelést akarunk.
Alapból a műanyag nyílászárókon 2 körbefutó gumiszigetelés van, de a jobb profiloknál már beiktatnak egy köztes zárást is. Ez nagymértékben tudja akadályozni a hő áramlását az illesztések mentén. Erre vásárláskor érdemes odafigyelni.
Jórészt a Fa-Alumínium nyílászárókról kell beszélnünk, mivel ezek piaca növekszik folyamatosan, ami teljesen érthető.
Miért? Mert a fa nyílászárók elleni legnagyobb érv volt, hogy a szerkezetet rendszeresen 3-5 évente újra kellet festeni. Ezt ma már nagyon nem szeretjük. Amíg a fa volt az általános alapanyag, amiből nyílászárót készítettek, addig ezt mindenkinek muszáj volt elfogadnia. De ma már nem ez a helyzet, a piac változik. Erre az iparnak két jó válasza van: az egyik az alumínium borítású fa nyílászárók, míg a másik a hosszabb élettartamú felületkezelés. Az alumínium köztudottan jól viseli a külső környezeti hatásokat, ellenben köztudottan rossz hőszigetelő anyag. De a kettő együtt már egy jó párosítás, mondhatni kompromisszumok nélküli. A mai felületkezelések már több 10 évet is kibírnak. Nem véletlenül adnak rá 10 év garanciát.
Az építőiparban használt szerkezet anyagok közül a fának van a legjobb hőszigetelő tulajdonsága. -Mielőtt bárki belekötne, szerkezeti anyagról beszélünk és nem szigetelő anyagról. – Tehát mint szerkezeti anyagnak van szilárdsága is. Ez jól jön egy nyílászárónál.
De, mint természetes anyag, sok mindenben más, mint a mesterségesen előállított műanyag vagy alumínium. Mint természetes anyagot elő kell készíteni, ami jelen esetben azért nem érdekes, mivel a műanyagot is és az alumíniumot is elő kell készíteni ablak gyártáshoz. A fánál is előkészített frízekből dolgoznak. Amiből későbbiekben ablak, ajtókeret készül, de most jön a csavar, ezt utána felület kezelni kell. Ez több napot is eltart, és ez lassítja gyártást és ezért drágítja is a terméket. Ami egyébként sem olcsó, hiszen az elmúlt években folyamatosan emelkedik a faanyagok ára.
Mégis miért éri meg akkor fa nyílászárókat beépíteni? Mert jó hőszigetelő, könnyű és szilárd szerkezetek. És a fa érzete mégis az otthon melegét adja.
Mégis miért készítünk alumíniumból nyílászárót?
Könnyű, szilárd és tartós. Köztudottan a tömegéhez képest az egyik legszilárdabb, a legterhelhetőbb fém. Nem véletlenül használják a repülők szerkezeténél. Tartós, nem oxidálódik (rozsdásodik). A környezeti hatásoknak jól ellenáll.
Viszont drága és még ráadásul tudjuk, hogy nem jó hőszigetelő anyag.
Akkor mégis miért? Mert vannak olyan helyzetek, amikor a szilárdság és a tartósság fontosabb, mint az ár. A hőszigetelést pedig ügyes módszerekkel fel lehet javítani, hogy a mai kor elvárásainak megfeleljen.
Ezeknek a szerkezeteknek az erőssége felülmúlja még a fa nyílászárókét is, a műanyagokról nem is beszélve. A tartóssága és időtállósága pedig a legnagyobb igénybevételekre teszik alkalmassá. Nem véletlen, hogy a legforgalmasabb középületekben ezekkel a nyílászárókkal találkozunk.
Viszonylag könnyű és gyors a gyártása, hasonló a műanyagokhoz. Szálba lehet a profilokat megvenni, már felületkezelve vagy felületkezelés nélkül. Darabolás után a profilokon a szerkezeti marások, furatok készülnek el, majd a sarok merevítőkkel összeépítjük a kereteket. Szerelvényezik, gumizzák a szerkezeteket és lehet szállítani a kész nyílászárókat. Az alumínium nyílászárókat legtöbbször a helyszínen üvegezzük, beépítést követően.
Az előkészített profilból viszonylag gyorsan lehet kész nyílászárót, ajtót, ablakot gyártani, ami tartós, erős, nagy igénybevételeket bír ki. A hőszigetelésről pedig az úgynevezett hőhídmentes profilok gondoskodnak, ahol a külső és a belső alumínium profilelemet egy műanyag összekötő betét tartja egyben. A két alumínium kamra közötti betét kamrába, plusz hőszigetelő habot lehet tenni, ami megnöveli a szigetelő képességét a nyílászáróknak, ajtóknak, ablakoknak.
Ezzel a módszerrel és a profivastagság növelésével lehet nagyobb hőszigetelő képességű ablakot, ajtót készíteni, akár passzívházhoz is.
Összefoglalva
Mind a három típusú nyílászárónak meg van a helye. Csak jól kell választani. Még a 90-es évek elején jártunk Németországban egy minősítő intézet laborjában, ahol ablakokan végezték azokat a méréseket, amikről itt most csak érintőleg beszéltünk. Ott megkérdeztük a labor vezetőjét:
Melyik típusú nyílászárót tartja a legjobbnak?
A válasz akkor azt gondoltuk diplomatikus volt, de ma már tudom, hogy nagy igazság van benne. Így hangzott:
-Ha egy bérlakásod van, amit ki akarsz adni, és a bérlők nem biztos, hogy vigyáznak a lakás állagára, vagy nem túl értékes az ingatlan és a drága jó minőségű nyílászáró nem fogja úgysem az értékét növelni, akkor műanyag nyílászárót tennék be.
-Ha saját lakás, vagy ház és ebben szeretnék élni, lehet az életem végéig, akkor fa nyílászáróra ajánlom.
-Ha egy irodaépület, vagy nagyforgalmú helységek akkor pedig az alumíniumot választanám.
Azt, hogy ezen belül, melyiket érdemes választani és mire kell odafigyelni, azt egy későbbi cikkben írom meg.
